Szentes Ügyvédi Iroda
Irodánk a széles értelemben vett gazdasági joggal foglalkozik, céges megbízóink részére a szerződésállomány karbantartása tartozik ide, míg magánszemélyek részére az egyedi szerződések szerkesztése, akár adásvétel, akár házassági,- vagyonjogi szerződés.
Egyéni vállalkozás és KATA adózás
Az egyéni vállalkozás és KATA adózás feltételei 2019-ben újra változtak, melyek igen kedvezőek.
Egyéni vállalkozói forma azért kedvező, mert:
- lehetőség van tételes adó fizetésére (pozíciótól és biztosítási jogviszonytól függően 25.000-50.000-75.000 ezer forint lehet)
- az eddigi 8 milliós éves forgalomról 12 millióra növekedett a lehetőség az áfamentes tevékenységre illetve, ami a tételes adózásra belefér.
Burkolt munkavállalás
Ha az ember egyéni vállalkozóként kezd el dolgozni, akkor nagyon kell arra figyelnie, hogy nehogy burkolt munkavállalásnak minősítse az adóhatóság egy vizsgálat során.
Ha ez burkolt munkavállalás, akkor a járadékokkal hirtelen elmaradásba került. Míg hogyha egyéni vállalkozóként dolgozik, akkor ez a tételes adó, amit be kell fizetnie.
A törvény meghatároz egy vizsgálati listát, amit minden ilyen vizsgálat során az adóhatóság is végig néz. Ez egy hét elemes lista. Ebből ha kettő, jobb esetben három teljesül, akkor már nem burkolt munkavállalásról beszélünk. Például:
- saját munkabeosztás
- saját eszközök használata
- cégtől független helyszínen való működés.
Amennyiben egy ügyfél felé éves szinten 1 millió forintnál nagyobb forgalmat generál az egyéni vállalkozó, akkor azt külön bevallási kötelezettség terheli.Az egyéni vállalkozói működés során is figyelemmel kell lenni a megfelelő adóstruktúra kialakítására és a megfelelő szerződésállomány létrehozására.
Mind a két területen állunk rendelkezésükre, keresse a Szentes Ügyvédi Irodát bizalommal.
E-mail:
szentesiroda@szentesiroda.hu
Telefon:
06 (1) 212-2184
A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) tartalmazza.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (a továbbiakban: kata) alanyai
Az adó alanya lehet:
- az egyéni vállalkozó;
- az egyéni cég;
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság;
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság;
- az ügyvédi iroda.
Az adóalanyiság választását kizáró körülmények
Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.
Az adóalanyiság kezdete, a bejelentés időpontja és módja
Az adóalanyiság kezdete és a bejelentés időpontja már működő adózók esetében.
A már működő adózók esetében az adóalanyiság a feltételek megléte esetén a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Az adóalanyiság év közben is választható azzal, hogy a választásnak nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott.
Az adóalanyiság kezdete és a bejelentés időpontja kezdő vállalkozások esetében
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával – vagy ha az korábbi időpont – a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre.
Ha egy átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött bt., kkt. (pl. egy korábban korlátolt felelősségű társaság betéti társasággá alakul át) bejelenti a Katv. szerinti adózás választását, akkor a bt., kkt. adóalanyiságának kezdő időpontja a kata választásának bejelentését követő hónap első napja (nem a jogutód nyilvántartásba vételének napja), tekintettel arra, hogy az ilyen módon létrejött bt., kkt. a korábbi (az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében megszűnő) társaság (társaságok) jogutódjának minősül.
Kisadózó lehet a tételes adót jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, betéti társaság, közkereseti társaság, valamint ügyvédi iroda esetében pedig a társaság, illetőleg az ügyvédi iroda kisadózóként bejelentett tagja. A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.
A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., a kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.
A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról is, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja.
Az adóhatóság tájékoztatási kötelezettsége
A bejelentkezést követően az adóhatóság értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást a Katv. hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételéről. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a kisadózó vállalkozás azonosító adatait, az adóalanyiság kezdő napját, a kisadózó magánszemély azonosító adatait és azt, hogy főállású kisadózónak minősül-e, illetve szerepeltetni kell a tájékoztatóban a fizetendő adó összegét, esedékességét és a bevételi számla számát. Amennyiben a bejelentett adatokban változás áll be, akkor azt – a kisadózó címének megváltozása kivételével – a kisadózó vállalkozásnak ismételten be kell jelenteni és az adóhatóság a megváltozott adatokról újabb értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást.
Az adóalanyiság megszűnése
Megszűnik az adóalanyiság:
a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem a Katv. szabályai szerint teljesíti;
b) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával;
c) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, bt, kkt. jogutód nélküli megszűnésének napjával.
Az adó mértéke és annak megfizetése
Tételes adó
A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
Fontos szabály, hogy a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét kell megfizetni. Ha pedig a kisadózó vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, akkor az e választás alapján fizetendő adó összege minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.
A 40 százalékos mértékű adó
Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozásnak a bevétele azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát.
Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
Nem kell a 25 ezer, az 50 ezer, valamint a 75 ezer forint tételes adót azon hónapokra vonatkozóan megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után, amely hónap egészében a kisadózó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban,gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
A kisadózót megillető ellátások
1. a főállású kisadózót megillető ellátások
• a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül;
• szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót azért nem kell megfizetni, mert egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti;
• a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet (nyugdíj, álláskeresési járadék);
• az ellátások számításának alapja havi 94 400 forint;
• abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás magasabb összegű tételes adót fizet a főállású kisadózó után, akkor ezen ellátások számításának alapja 158 400 forint.
Nyilatkozattétel
A kisadózónak az adóévet követő február 25-éig nyilatkozattételi kötelezettsége van az állami adóhatóság felé az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről, melyet a papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott 18KATA nyomtatványon teljesíthet. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
Bizonylatolási-, nyilvántartási kötelezettség
A kisadózó vállalkozásnak a bevételekről időrendi sorrendben kell bevételi nyilvántartást vezetni. A bevételi nyilvántartás adattartalma:
- sorszám;
- a bizonylat sorszáma;
- a bevétel összege;
- a bevétel megszerzésének időpontja.
A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
A kisadózó adatszolgáltatási kötelezettsége
A kisadózó vállalkozásnak a nyilatkozattétel mellett adatszolgáltatási kötelezettsége is van a bevételt juttató bármely más személy nevéről és címéről, valamint a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, amennyiben az ezen személytől megszerzett bevétel a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot. Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, ha a bevétel magánszemélytől származik.
Munkaviszonytól való elhatárolás (burkolt munkaviszony)
Amennyiben a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet a tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. 37 Katv. 12. §. 38 Katv. 14. §. 13 Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezheti, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre. A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
• a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
• a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
• a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül (ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is) feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem.
